|  Törökország  |  Isztambul  |  Történelem  |  Látnivalók  |  Gasztronómia  |  Ünnepek és kultúra  |  Közlekedés  |  Galéria  |  Térkép  |

 

 

 
 
 
Látnivalók

Habár a mai Isztambul egy igazi XXI. századi metropolisz nyüzsgő, lendületes és folyamatosan változó világát éli, a történelmi múlt nem csak a múzeumokban és könyvekben jelentkezik, de számos épület- szeráj, palota, mecset- teszi egyben a régmúlt időket megjelenítő lélegző, állandó mozgásban lévő történelemkönyvvé is. Mindemellett persze egy modern, óriási méretű nagyvárosra számítsunk, ahol a több száz, néhol több ezer éves látnivalók mellett az egyre növekvő és fejlődő világváros gyönyörű – azonban néha nem feltétlenül a látképbe illő – új épületei, felhőkarcolói, üvegpalotái képviselik az új generációkat.

            Egyfajta összefoglalását adja a turisztikai nevezetességeknek a Miniatürk nevet viselő park, amelyben 2003 óta mintegy 60 km2 területen találhatjuk meg Törökország és az egykori Oszmán Birodalom több mint száz látványosságának 1:25 arányú kicsinyített mását, ami azért természetesen nem pótolhatja az eredeti alkotások, építmények látványát.

 

Miniatürk (Foto: photocovery, Flickr)

Miniatürk (Foto: photocovery, Flickr)

 

TOPKAPI SZERÁJ

            A palotát 1453-ban kezdték építeni, és ezt követően mintegy 400 éven keresztül folyamatosan bővítették a szultánok lakóhelyéül szolgáló épületkomplexumot. Itt található a kihallgatási terem, ahol a vendégeit fogadta a szultán vagy a rengeteg fegyverrel, ékszerrel és drága ruhákkal megtöltött kincstár is feledhetetlen élményt nyújt, de a ma már múzeumként látogatható palota legnépszerűbb helyisége a hárem, ahova eredetileg a szultánon kívül más férfi nem léphetett be, mert ez volt az elkülönített lakhely a nők számára. Többek között itt lakott az uralkodó négy főfelesége és a tetszőleges számú másodfeleség is.

 

Topkapi Palota (Foto: jffm, Flickr)

Topkapi Palota (Foto: jffm, Flickr)


DOLMABAHCE PALOTA

            A Dolmabahce Palota vette át a szultáni rezidencia szerepét a Topkapi Szerájtól, miután 1843 és 1856 között megépült. Elnevezése magára az épületre és a helyre utal, ahol áll, mivel egy öblöt töltöttek fel (dolma=töltött) és gyönyörű kerttel bővítették a fényűző épületegyüttest (bahce=kert), ahol megtalálható a női lakosztály (hárem), a férfiak lakrésze és az elkülönülő dísztermek. A palota szolgált az utolsó hat szultán lakhelyéül, a trónteremben tartotta a török parlament az első ülését és szintén a trónteremben található a világ legnehezebb csillárja, amely több mint 4 tonna súlyú és 750 gyertya díszíti.

 

Dolmabahce Palota (Foto: John Picken, Flickr)

Dolmabahce Palota (Foto: John Picken, Flickr)


KÉK MECSET

            Építtetője után Ahmed szultán mecsetjének is nevezik, ismertebb nevét a belső falakat díszítő kék izniti csempékről kapta. A XVII. század első évtizedeiben épült, hogy a vallásgyakorlás méltó színhelye legyen, mára Isztambul legismertebb épülete. Mintegy 26 márványoszlop tartja a mecset 260 ablakát és 30 kupoláját. Felépülésének egyik célja az iszlám építészet képességeinek bemutatása volt. Működő imahelyként a szertartások ideje alatt nem látogatható.

 

Kék mecset (Foto: myhsu, Flickr)

Kék mecset (Foto: myhsu, Flickr)


HAGIA SOFIA

            A mecset (törökül Ayasofya) 532-537 között épült és a különleges anyagfelhasználásnak köszönhetően eddig minden földrengést kibírt az épület, amely hatalmas területe miatt jelenleg a világon a negyedik legnagyobb templom. Kezdetben ortodox bazilika, majd római katolikus templom és végül a török foglalás után lett mohamedán szentély és minaretjeit is ekkor építették, de belül még ma is láthatók a mozaikok és freskók, amelyek a keresztény időkből maradtak vissza. Magyar vonatkozású érdekesség, hogy a karzaton található mozaikok között Szent László királyunk lánya Piroska is szerepel, akit I. Komnenos bizánci császár fiához adtak feleségül. Az épületet a nagyközönség 1934 óta látogathatja, ekkor lett belőle múzeum.

Az említett mecseteken kívül is legalább tíz olyan mecset található Isztambulban amit mindenképpen érdemes meglátogatni.

 

Hagia Sofia (Foto: Oberazzi, Flickr)

 Hagia Sofia (Foto: Oberazzi, Flickr)


HIPPODROM TÉR

            Itt állt Konstantinápoly 203-ban épült lóversenypályája, amely közel 100000 nézőt volt képes befogadni és lóversenyek, ítélkezések, diadalmenetek helyszíne is volt egyben, de számos tüntetést is tartottak itt, emellett pedig itt tört ki a Nika lázadás 532-ben, melynek leverése után több tízezer embert végeztek ki a téren. Mára az aréna teljesen eltűnt, területén három oszlop áll. Az első egy Spirál oszlop, amit időszámításunk előtt 479-ben állítottak a görögök, miután legyőzték a perzsákat (az eredetileg mintegy 8 méter magas oszlop alapanyaga perzsa fegyverzet és páncélzat). Egy másik oszlop a Theodosios-obeliszk, ami az egyiptomi Karnaki templomból származik, és egyetlen gránittömbből faragták, magassága pedig meghaladja a 25 métert. A harmadik oszlop pedig a Konstantin-obeliszk, amelyet VII. Bíborbanszületett Konstantin császár megrendelésére készítettek.

 

YEREBATAN CISZTERNA

            Ez Isztambul egyik legnagyobb földalatti víztározója, ahol a 70 méter széles és 140 méter hosszú teremben 336 oszlopon tartja a 8 méter magasan húzódó boltozatot. A ciszterna a VI. században épült, falai 4 méter vastagok és egy különleges vízálló anyagból készültek. Az alulról megvilágított hosszú oszlopsorok sajátos látványt nyújtanak, ráadásul klasszikus zenét hallgatva csodálhatjuk meg a tározót.

 

Yerebatan ciszterna (Foto: Ashley Dinges, Flickr)

 Yerebatan ciszterna (Foto: Ashley Dinges, Flickr)


NAGYBAZÁR

A bemutatott látványosságok mellett mindenképpen érdemes meglátogatni a Nagybazárt, ahol hatalmas területen, több mint 3000 üzletben válogathatunk csecsebecsék, ruhák ételek vagy régiségek, ékszerek között, ahol a rengeteg kevés haszonnal járó dolog között akár igazi kincsekre is rábukkanhatunk. Valamikor a birodalom gazdasági központjának számított, ahol a messziről jött kereskedők árulták értékes portékáikat. Közel 90 utcácska van a piac területén, vigyázzunk, nehogy eltévedjünk a szinte már külön kis városnak számító épületegyüttesben. A bazárban minden megtalálható, a vásárlás során a főszabály, hogy alkudni kötelező, ezt szinte már elvárják tőlünk az árusok, hiszen az alkudozás folyamata egy kellemes színjátéknak is felfogható, ami – ha jól csináljuk – mindkét fél előnyére válik. Értékesebb portéka esetén a leendő vevőt teával is megkínálják, hogy kellemesebb, és talán eredményesebb legyen a „tárgyalás”.


Nagybazár (Foto: n5u5r, Flickr)

Nagybazár (Foto: n5u5r, Flickr)


A bazár nyüzsgése és hangzavara után pedig meglátogathatunk egy hagyományos török fürdőt, ahol illóolajok és masszázs garantálja az ellazulást, ugyanakkor arra legyünk tekintettel, hogy nem mindegyik fürdőt használhatják turisták is, de a Cagaloglu és a Cemberlitas elnevezésű fürdőhelyeken szívesen látják a külföldieket is. Mindegyik helyre vinnünk kell saját szappant és törölközőt, az árak pedig a kiválasztott szolgáltatástól függően változnak (alapesetben csak a fürdést foglalja magában, a masszírozásért külön kell fizetni). Fizetőeszközként a líra mellett a városban szinte mindenhol elfogadják az amerikai dollárt és az eurót is, ráadásul mivel Magyarországon nem lehet visszaváltani a török lírát, így nem is érdemes túl sokat váltani belőle egyszerre, így biztosan nem marad nálunk nagyobb értékben felhasználhatatlan pénz.


 
 
 
impresszum | jogi nyilatkozat | kapcsolat                                                                                        Isztambul